Néha egy-egy mesterséges nyelv csupán a művészet miatt jön létre és nincs semmiféle üzenetközvetítő szerepe.

 

A legfontosabb különbség a mesterséges nyelv és az értelmetlen nyelv között pont ez, mivel egy mesterséges nyelv segítségével átadhatunk üzeneteket olyasvalakik számára, akik megtanulták ezt a nyelvet.

 

Emiatt néha elég vékony a határ egy mesterséges és egy értelmetlen nyelv között, hiszen ha több ember is értelmet ad egy teljesen nonszensz szövegnek, akkor az már gyakorlatilag mesterséges nyelvnek tekinthető.

 

Ezek az értelmetlen nyelvek teljesen nonszensz szavakból álnak, bár néha hasonlítanak egy-egy általánosan használt nyelre.

 

A zenei műfajban például elég gyakori, hogy értelmetlen szavakat kevernek egy-egy dal szövegébe, de vannak olyan együttesek akik egy egész dal szövegét ilyen értelmetlen nyelven írják.

 

Egy jó példa erre a Vangelis 1492 című dala, vagy az Era néhány dala, amelyek az úgynevezett pszeudo-latint használják. Ez egy latinosan hangzó, de értelmetlen nyelv.

 

A pszeudo-latinnak komoly történelme van, hiszen már a 16. században is ismerték és használták olykor.

 

A Lorem Ipsum egy érdekes példa a pszeudo-latin modern felhasználására. Ez egy 1. századi latin szövegen alapszik, amit szándékosan tettek értelmetlenné.

 

Ennek a szövegnek az a célja, hogy az üres weboldalakat megtöltsék tartalommal, hogy a felhasználó lássa, hogyan nézne ki egy szöveg az oldalon és így könnyebben tudja személyre szabni.

 

A modern korban, a két fent említett együttesen kívül a pszeudo-latint megtalálhatjuk a Harry Potter világban, hiszen a varázsigék is ezen a nyelven íródtak.

 

Ha már a varázsigéknél tartunk, akkor említést érdemel az, hogy az ókori és középkori mágikus rituálék során is gyakran használtak értelmetlen nyelveket.

 

Ezeknek a célja az volt, hogy a hallgatóságot elámítsa, mivel ez azt jelentette, hogy a rituálé vezetője valamiféle titkos tudás bírtokosa.

 

Ezekből az időkből maradtak ránk emlékként az Abrakadabra és a Csiribí-csiribá szavak.

 

Sok, gyerekeknek készült rajz-vagy bábfilm is használ értelmetlen nyelveket, amikor a történetet a szereplők cselekedetein keresztül is meg lehet érteni.

 

Az egyik ilyen híres gyereksorozat például a Pingu, amiben egy kis pingvin kalandjait nézhetjük, miközben a furcsa nyelvüket is meghallgathatjuk. (Aki kíváncsi rá, Youtube-on talál sok részt.)

 

A magyar művek közül talán a szimpatikus és humoros Zénó nevű gyurmafilm a leghíresebb, amiben ilyen nyelvet hallhatunk.

 

Olykor titkos üzeneteket is írtak értelmetlen nyelveken, de ezekről majd egy következő cikkben teszünk említést.

 

Olykor a nyelvújítók egyes sikertelen próbálkozásait is ide tudnám sorolni. Jó példa erre a 18-19. századi félresikerült magyar próbálkozásokat is.

 

Íme néhány példa: éleny (oxigén), köneny (hidrogén), széneny (szén), légeny (nitrogén), kéneny (kén), jegőc (kristály), szénéleg (szén-dioxid), körlég (levegő), csucsag (piramis), hignyugtan (hidrosztatika), higmoztan (hidrodinamika), forgony (elektromotor), bemeneny (anód), kimeneny (katód), zönglejtő (hangskála), Istókhalma (Stockholm), Kappanhágó (Koppenhága).

 

Érdekes módon néhány ilyen agyszülemény megmaradt a magyar nyelvben, mint például a függöny, higany, lég, gyufa, tengerész, ami manapság számunkra már természetesen hangzanak.

 

Egy másik érdekes értelmetlen nyelv a Sims játékokban használt Simlish. Ez a nevét a Sims és az English szavak összevonásával kapta.

 

Ezt a nyelvet Will Wright alkotta meg, mivel nem akarta, hogy a Sims játékban lévő beszélgetések túlságosan monotonná váljanak.

 

Eredetileg, az amerikaiak által a második világháborúban használt Navajo nyelvet vette alapul (erről a nyelvről is fogok írni késöbb), a gond csak az volt, hogy manapság nagyon kevesen beszélik.

 

Ezért inkább azt találta ki, hogy a kis figurák egy teljesen értelmetlen nyelven szóljanak egymáshoz, amit a szinkronszínészek improvizáltak.

 

Íme egy dal Simlish nyelven:

 

Megosztás a facebookon

Most, hogy itt a Húsvét, ideje szólni pár szót az ünnep szokásainak történetéről. Sokak számára igencsak furcsa, hogy mi köze van a tojásoknak és a nyuszinak a keresztények Jézusához.

 

Az ünnep történetét érdemes a nevének eredetével kezdeni. Az angol Easter és a német Ostern egy germán istennő, Ostara nevéből ered.

 

Ostara volt a termékenység és a tavasz istennője. A magyar név, a húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

 

Az Ostara ősi kelta ünnep, a magvetés ideje, a fák, a tavaszi napéjegyenlőség ünnepe. Ez volt az igazi tavasz első napja. Általában március 19. és 21. között ünnepelték.

 

A druidát és követőinek hite szerint az istennő termékennyé teszi a Földet, felébreszti őt mély álmából, az istenség pedig segít fölnevelni, érlelni a termést. Járja a zöldülő mezőket, öröme telik a természet bőségében.

 

Valamennyire hasonló a zsidók által ünnepelt Peszáh is. Ez egy több napos ünnep. Az első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren való átkelésre emlékeztet.

 

Ez a két nap az igazi ünnep, a közbenső napok csak félünnepek. A pészah, akárcsak a keresztény húsvét, a természet éledésével is kapcsolatban van, ezért a tavasz ünnepe (hág hááviv) névvel is illetik.

 

Az ókori Izraelben az ünnep második napján kezdődött az árpa aratása. Az ünnep második napján kezdték el az ómerszámlálást is, mely a hetek ünnepén, sávuotkor ért véget.

 

A számolással összekötik a politikai szabadulás ünnepét (pészah) a szellemi, lelki szabadulás ünnepével (sávuot).

 

A napokat és heteket úgy számolták, hogy naponta egy-egy kalászt félretettek, és ha hét kalász összegyűlt, kévébe fonták őket.

 

Amikor a hét kéve összegyűlt, a következő napon tartották az új kenyér ünnepét, ebből alakult ki később a keresztényeknél a Pünkösd.

 

A tojás a régi pogány népeknél a termékenység jelképe volt. Mivel tavasszal éled újjá a természet, ezért lett ő a tavaszi ünnepek szimbóluma.

 

A húsvéti nyuszi meséje még ennél is érdekesebb. A legendák szerint Ostara istennő egy majdnem teljesen átfagyott madarat talált egyszer.

 

Hazavitte, gondozta és meggyógyította, sőt, mezei nyúllá változtatta, hogy szélsebesen el tudjon majd menekülni az üldözői elöl.

 

Emellett, évente egyszer színes tojásokat tojhat. Sajnos a mese vége fele valamin összevesztek, ezért az istennő felküldte őt az égbe, csillagképpé változtatva és évente csak egyszer jöhet le a földre.

 

Ezt a földreszállást ünnepelték a tavasz elején a színes tojásokkal.

 

Mivel az európai kereszténység ezeken a pogány hagyományokra épült, így kerültek be ezek az elemek a késöbbi szokások közé.

Megosztás a facebookon

Talán a legkülönlegesebb emberi nyelvek a fütyült nyelvek. Ezekben a szavak és a mondatok helyét különféle füttyentések veszik át.

 

Ennek a nyelvnek az előnye, hogy sokkal nagyobb távolságokra is elhallatszik, mint a rendes beszéd.

 

A legtöbbször a fütyülések a rendes nyelv magánhangzóit utánozzák és a segítségükkel hosszabb üzeneteket is lehet közvetíteni.

 

A legismertebb és legjobban elemzett ilyen nyelv a Silbo, amelyet a Kanári szigeteken használnak. Ez a spanyol nyelven alapszik és a magánhangzóit alakította át füttyentésekre.

 

A Kanári szigeteken a fütyült nyelvek megelőzték a spanyol telepeseket, hiszen az eredetileg beszélt Guanche nyelvnek is volt ilyen változata.

 

Ennek a nyelvnek az eredetéről nem tudni sokat és sajnos a 17. század folyamán kihalt, viszont a lakosok a spanyol nyelvet is átalakították fütyülhetővé.

 

Bár a technológia fejlődése miatt az 1950-es években csökkent a beszélők száma, a helyi vezetőség még időben lépett, hogy megmentse a kihalástól.

 

A nyelvnek 2-4 magánhangzója és 4-10 mássalhangzója van. Manapság már iskolákban is tanítják a gyerekeket az őseik fütyült nyelvére.

 

A Kanári szigeteken kívül még Dél- és Kelet Afrika egyes részein is használnak fütyült nyelveket, de ezek már nem a spanyolon alapszanak.

 

Íme egy videó a Silbo nyelvről:

 

Megosztás a facebookon

Az Eszperantó a legnépszerűbb mesterséges nyelv, amit jelenleg több millióan beszélnek a világ szinte összes országában.

Sok könyv is jelent meg ezen a nyelven és rengeteg eszperantó klub is létezik manapság.

A nyelvet a héber eredetű Dr. Ludwig L. Zamenhof, lengyel szemorvos hozta létre. Még gyerekkorában kezdett el  dolgozni rajta, de csak 1887-ben adta ki.

Gyerekként feltűnt neki, hogy milyen nehezen kommunikál két, eltérő nyelvet beszélő ember, ezért szeretett volna egy univerzális nyelvet létrehozni, ami megkönnyíti az emberek kapcsolatait.

A fiatal Zamenhof egy betegség miatt öt hónapig otthon maradt és a latin, valamint az ógörög nyelvet tanulta.

Ekkor jutott előszőr eszébe, hogy egy klasszikus nyelvet lehetne használni nemzetközi nyelvként, viszont ezt a gondolatot azonban hamar elvetette, mert túl bonyolultnak találta a nyelvtanukat.

Ezután egy olyan ötlete támadt, miszerint rövid betűkombinációkat (pl.: aa, ab, ac, cab, cac, cad) használt volna szavakként, de ez nehézkesnek bizonyult, mivel a jelentésükre képtelenségnek tűnt emlékezni.

Három éven keresztül dolgozott egy jiddis alapú nyelven, de ennek a nyelvtana is túlságosan bonyolult volt.

A gimnáziumi tanulmányai végén megimerte az angolt, aminek a nyelvtana sokkal egyszerűbb volt., ezért visszatért egy korábbi tervezetéhez, és ennek nyelvtanát tovább egyszerűsítette.

A probléma az volt, hogy ennek a nyelvnek a szótára túl nagy és nehézkes volt. Ezért  elkezdte  vizsgálni a szavakat, kapcsolatokat keresve köztük.

Ennek segítéségel a nyelv megtanulandó szógyökeinek száma nagyjából az egyharmadára csökkent. Az új nyelv szógyökeiért főleg latin és a germán nyelvekhez nyúlt vissza.

Az első könyve oroszul jelent meg, utána pedig eszperantó, lengyel, német és francia nyelveken is írt. Ezek a könyvek tartalmaztak egy előszót, néhány verset eszperantóul, egy nyelvtani leírást és egy kis szószedetet.

A nyelv eredeti neve a könyvben Linguo Internatia, vagyis Nemzetközi Nyelv volt, de végül Zamenhof álnevéről, a Doktoro Esperanto-ról (Dr. Remélő) származó neve vállt ismertté.

Akkoriban már egy másik mesterséges nyelv is próbált gyökereket fogni, a Volapük, ami 1879-ben jelent meg.

Bár az elején ez terjedt el inkább, mivel néhány év múlva már több mint 200.000 beszélője volt, végül mégis az Eszperantó kerekedett felül.

Ez utóbbi mellett a könnyű és logikus nyelvtana, valamint a szókészlete szólt, hiszen az Eszperantó szavai főleg újlatin (spanyol, francia, olasz, román), germán (angol, német) és szláv (lengyel, orosz) nyelvből származnak, elsősorban olyan szavak, amelyek más nyelvekben is megvannak.

Emiatt viszonylag könnyű megtanulni és ezért relatív gyorsan el is terjedt, bár sosem sikerült valódi univerzális nyelvként működni.

Az angol nyelv csak a 20. században terjedt el, főleg az angol nyelvű filmeknek és daloknak köszönhetően, de nem utolsó sorban a szintén elég egyszerű nyelvtana is segített.

Manapság már olyan emberek is vannak, akik anyanyelvként beszélik az Eszperantót, mivel a szülők már gyerekkorukban megtanították nekik.

Manapság már a Bibliát, Homérosz, Shakespeare, Goethe, Dante, Puskin, Tolsztoj, Byron, Molière, Balzac, Hans Christian Andersen, a Grimm fivérek, H. G. Wells, Charlotte Brontë, Remarque, Voltaire és sok más szerző számos művét is lehet Eszperantóúl olvasni.

Ezen művek fordításában jelentős szerepet vállaltak magyarokis , akik közül az egyik leghíresebb Kalocsay Kálmán.

A magyar irodalomból eszperantóul olvasható Kertész Imre a Sorstalanság, A Pál utcai fiúk, a János vitéz, a Toldi, Az ember tragédiája, Jókai Mórtól többek közt A kőszívű ember fiai, Örkény Egyperces novellái, Fekete István Vukja, Sánta Ferenctől a Húsz óra, Karinthy Frigyes számos műve, Babits A gólyakalifája, Rejtő Jenő közel harminc regénye, Petőfi Sándor, József Attila és Berzsenyi számos verse és mások.

Az eszperantista közösség minden évben kiadja a Pasporta Servo című kiadványt, amelyben sok  olyan beszélő teszi közzé címüket az egész világból, akik szívesen vendégül látnak más eszperantistákat vendégűl az otthonukban.

A kiadványban megadják a feltételeket, például hány napra, hány személyre, milyen körülmények között lehet őket meglátogatni. A vendéglátók fizetséget nem kérnek, de ajándékot illik nekik vinni.

Az eszperantó nyelvtan nagyon könyü es egyszerü mert :   

Minden főnév (substantivo) végződése  -o   

Példa:  knabo = fiu;   patro = apa;  viro = férfi;  tablo= asztal;   sano = egészség  

az   -in  utótag a nő nemet képezi:

Példa:  knabino = lány;  patrino = anya; virino = nő

Minden melléknév (adjektivo) végződése -a  

Példa:  sana = egészséges;   lerta = ügyes;   inteligenta = inteligens

Minden határozószó (adverbo) végződése  -e   

Példa:  sane = egészségesen;   lerte = ügyessen ;  inteligente = inteligensen

Minden főnévi igenév (infinitivo)  végződése  -i     

Példa:  vivi = élni;  iri = menni;  manĝi = enni

Jelen idő (estanta tempo) végződése  -as  

Példa:  vivas  = él;  iras = megy;  manĝas  = eszik

Múlt idő(estinta tempo) végződése  -is    

Példa:  vivis = élt; iris = ment;  manĝis = evet

Jövő idő (estonta tempo) végződése  -os  

Példa:  vivos = élni fog;  iros = menni fog;  manĝos = enni fog

Feltételes mód (kondiĉa modo)  végződése -us

Példa:   vivus = élne;  irus = menne;  manĝus = enne

Felszólító mód (imperativo)  végződése  -u   

Példa:  vivu! =  éljen! ;  iru! = menéjl! /menjen! ; manĝu! = egyél!/ egyen!

Többes szám (pluralo) végződése  -j    

Példa:  domoj = házak;  homoj = emberek;  knaboj = fiuk;  tabloj = asztalok

Tárgyeset (akuzativo) végződése   -n   

 Példa:  domon  = házat;  homon = embert;  knabon = fiut; tablon =asztalt

-valamint az irány megjelölése a hely helyett:

Példa:  iri hejmen = haza menni;  

többes szám, tárgyeset :

vidi domojn = látni házakat;  vendi florojn = eladni virágokat;  manĝi pomojn = enni almákat  
 
Nyelvtanról bővebben: http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/204.htm

További érdekes Eszperantó linkek: http://esperanto.net/info/index_hu.html

Eszperantó TV: http://original.livestream.com/esperanta

Ha tanulni szeretnéd: https://lernu.net/hu/esperanto

Eszperanto magazin: https://drive.google.com/drive/folders/0BzwNAUd5dSKCbHZ3QUU1QzdqSE0

Megosztás a facebookon

A mesterséges nyelv olyan nyelv, melynek szavai és nyelvtana nem egy természetes fejlődés során alakult ki, hanem egy vagy több ember tudatosan tervezte.

Ezeknek a műnyelveknek többféle céljuk is lehet:

- nemzteközi közvetítés

- rejtjelezés (ezekről is szó lesz egy késöbbi cikkben)

- tudományos

- művészi

Az embereket már az ókorban is érdekelték a nyelvtani spekulációk, mint például Platónt, a Cratylus című írásában.

Ebben arról van szó, hogy a szavak nem kapcsolódnak eredendően a jelentésükhöz, mindenki valami sajátosat vetít a dologra.

Dionüsziosz nyelvújítás gyanánt olyan szavakat kreált, mint a menandrosz „szűz” (a menei „várakozás” és andra „férj” szavakból), menekratész „oszlop” (a menei „egy helyben marad” és kratei „erős” szavakból), vagy ballantion „dárda” (a balletai enantion „valaki felé hajítani” szavakból).

A legősibb mesterséges nyelv a misztikus Lingus Ignota volt, amit a 12. században jegyeztek fel énekként.

A kabbalista nyelvtani spekuláció célja az volt, hogy megtalálják Ádám és Éva által beszélt eredeti ősnyelvet.

Még Dante is kereste az ideális olasz nyelvet, a De vulgari eloquencia című művében.

A reneszánsz idején a kabbalisztikus módszereket főleg a varázslásokkal foglalkozók körében, így ez inkább egyfajta titkos nyelvvé vállt.

A középkorban a nyelv tökéletesítésével is próbálkoztak, például Johannes Trithemus Steganographia és Polygraphia című műveiben arról ír, hogyan lehet minden nyelvet egyetlen nyelvre redukálni.

A 17. században a rózsakeresztesek és az alkimisták, az arany és az örök élet mellett a varázslat nyelvét is kutatták.

Az első nemzetközileg is beszélt mesterséges nyelv a volapük volt, amit Johann Martin Schleyer mutatott be 1879-ben, mely egy évszázad alatt úgy elterjedt, hogy 283 volapük klub létesült szerte a világban.

Jelenlegi beszélőinek száma 20 főre tehető, de régebben nagyjából 200 000 ember beszélte 40 országban.

A szókészlete 1/3 angol, 1/4 latinid, 1/5 német eredetű, míg a többi különböző más nyelvekből átvett elem.

A nyelv népszerűségét csak az eszperantó törte meg, amelyet Lazar Markovics Zamenhof mutatott be 1887-ben.

A mesterséges nyelvek közül ezt beszélik a legszélesebb körben. Az eredeti neve Linguo Internatia, vagyis Nemzetközi Nyelv volt, de végül a létrehozójának az álnevéről, a Doktoro Esperanto-ról származó neve vállt ismertté.

Jelenleg körülbelül 500.000 és 25.000.000 fő közé becsülik az eszperantót beszélők számát. Ugyanakkor térben igen elterjedt a nyelv, mivel mintegy 115 országban beszélik.

A szókincse főleg újlatin (spanyol, francia, olasz, román), germán (angol, német) és szláv (lengyel, orosz) nyelvből származik, elsősorban olyan szavak, amelyek más nyelvekben is megvannak.

Tudományos nyelvként 1925 óta használják, 1979 óta a Nemzetközi Kibernetikai Szövetség hivatalos nyelve az angol és a francia mellett, 1985 óta pedig a San Marinó-i Nemzetközi Akadémia első hivatalos nyelve.

Edgar Rice Burroughs A Mars Hercegnője volt a 20. század első olyan regénye, ahol egy mesterséges nyelvet használtak, de hamarosan követték más írók is.

A legismertebb a R.R. Tolkien által kitalált Quenya és a Szindarin nyelvek, bár ezenkívül az író további tíz nyelvet kreált.

A Quenya a tündék ősi nyelve volt, ami a regényben a Noldák és Vanyák közös eldarin nevű nyelvéből alakult ki. A közös Eldarin pedig a primitív quendi nyelvből fejlődött ki.

A quenya nyelvtanra hatással volt a finn, ami agglutináló nyelv, akárcsak a magyar, a fonológiája pedig a finn nyelven alapul, és kisebb mértékben hatott rá a latin, olasz és a spanyol.

A szindarin nyelv grammatikailag és fonológiailag leginkább a walesi nyelvvel rokon, amelyből Tolkien a hangzását és nyelvtana egy részét kölcsönözte, ezenkívül valószínűleg hatással voltak rá a germán nyelvek is.

A regényeken kívül a filmipar is felkarolta a mesterséges nyelveket, amelynek az egyik leghíresebbje a Star Trek sorozatban használt klingon.

Elsőként az 1979-ben bemutatott Star Trek: Csillagösvény című filmben szerepelt. Rendes használatban nehéz beszélni, mivel csak körülbelül 3.000 szava van, míg egy átlagos nyelv gyakori szókincse 15-20.000 szóból áll.

Manapság a tudósok egy olyan mesterséges nyelven dolgoznak, amely segítségével idegen civilizációkkal is lehessen kommunikálni.

Az első ilyen jellegű próbálkozás az 1960-ban, Dr. Hans Freudenthal által létrehozott Lincos nyelv volt, amely külön arra lett létrehozva, hogy rádió impulzusokkal lehessen elküldeni.

Az alapja a matematika, akárcsak a Carl Sagan által javasolt megoldás, amelyben prím számokat sugároznának.

A Naprendszeren kívülre küldött Pioneer 10 és 11, valamint a Voyager űrszondák egy-egy grafikus üzenetet hordoznak magukkal.

Ezenfelül egy hangokat és képeket tartalmazó lemez is van rajtuk, amelynek tartalmát a következő linken lehet megnézni, meghallgatni: http://re-lab.net/welcome/

Megosztás a facebookon

Egy dallam akkor is megragadhat a fejünkben, ha nem értjük a szövegét. Egy zenész bármilyen szerző művét előadhatja, hála a nemzetközileg elfogadott kottáknak.

 

A történelem kezdetein az énekesek szájhagyomány folyamán adták át egymásnak a dalokat és így terjedtek generációról generációra.

 

A legrégebbi kották a suméroktól maradtak ránk időszámításunk előtt 2.000-ből. Itt még harmadokból álló harmóniákkal találkozunk.

 

Ugyanerről a vidékről, de jóval késöbbről, i.e. 1280-ból is találtak kottákat. Ezeken az agyagtáblákon azt írták le, hogy egy lantnak melyik húrját miként kell pengetni a kívánt dallamhoz.

 

Az ókori görögöknél(i. e. 7–6. század) a tánc–zene–nyelv keverékeként alakult ki a lírikus költészet, amelyben a versritmus kiemelt szerepet kapott.

 

Ekkor jelent meg a versben a változó hangmagasság is, így az előadó egy személyben költő és énekes is volt, a nyelv zenévé vált.

 

Ezért, a verseknél, a szövegek mellett megjelentek az akcentus jelek is. Ezek közül az acutus és a gravis nagyon hasonlítanak egyes neumákra.

 

Az énekbeszéd jelein túl, a Kr. e. 6. században kialakult a görög betű-kottaírás, amely az egyetlen ókori notáció.

 

A bizánci zenei jelzésekre nagy hatással volt a szankszkrit és a perzsa kultúra. A bizánciak mindig a modális lépéseket jelezték egy modális kulccsal szemben, a zenészek pedig ez alapján kellett kikövetkeztessék a megfelelő hangzást.

 

1252-ben Safi al-din al-Urmawi kifejlesztett egy olyan rendszert, ahol a zenei ritmusokat geometriai formákkal jelezte.

 

Nyugat-Európában, a 7. században vetődött fel a zene lejegyzésének gondolata, amikor Sevillai Isidore azt írta hogy “Ha egy dallam hangjai kitörlődnek az ember fejéből, akkor örökre elvesződnek, hacsak nem jegyzik le azokat.”

 

A manapság használt hangjegyeket (neumákat) is ekkortájt kezdték el használni, amikor 781-ben Nagy Károly frank király egy irásreformot vezetett be.

 

A latin nyelvű egyházi liturgiák egységesítését célzó törekvésekkel és a gregorián énekek elterjedésével együtt egyre jobban kezdtek elterjedni a neumák.

 

A módszerek folyamatosan fejlődtek, majd a 11. században Arezzói Guidó a manapság is ismert vonalrendszerbe kezdte rendszerezni a hangokat.

 

Magyarország egyházi központjai, István király rendeletei révén már a 11. század eleje óta rendelkeztek liturgikus énekeskönyvekkel.

 

Ezekben megtalálhatóak az első zenei emlékek is, amelyek a német és az itáliai neumaíráson alapultak.

Megosztás a facebookon