Most, hogy itt a Húsvét, ideje szólni pár szót az ünnep szokásainak történetéről. Sokak számára igencsak furcsa, hogy mi köze van a tojásoknak és a nyuszinak a keresztények Jézusához.

 

Az ünnep történetét érdemes a nevének eredetével kezdeni. Az angol Easter és a német Ostern egy germán istennő, Ostara nevéből ered.

 

Ostara volt a termékenység és a tavasz istennője. A magyar név, a húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

 

Az Ostara ősi kelta ünnep, a magvetés ideje, a fák, a tavaszi napéjegyenlőség ünnepe. Ez volt az igazi tavasz első napja. Általában március 19. és 21. között ünnepelték.

 

A druidát és követőinek hite szerint az istennő termékennyé teszi a Földet, felébreszti őt mély álmából, az istenség pedig segít fölnevelni, érlelni a termést. Járja a zöldülő mezőket, öröme telik a természet bőségében.

 

Valamennyire hasonló a zsidók által ünnepelt Peszáh is. Ez egy több napos ünnep. Az első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren való átkelésre emlékeztet.

 

Ez a két nap az igazi ünnep, a közbenső napok csak félünnepek. A pészah, akárcsak a keresztény húsvét, a természet éledésével is kapcsolatban van, ezért a tavasz ünnepe (hág hááviv) névvel is illetik.

 

Az ókori Izraelben az ünnep második napján kezdődött az árpa aratása. Az ünnep második napján kezdték el az ómerszámlálást is, mely a hetek ünnepén, sávuotkor ért véget.

 

A számolással összekötik a politikai szabadulás ünnepét (pészah) a szellemi, lelki szabadulás ünnepével (sávuot).

 

A napokat és heteket úgy számolták, hogy naponta egy-egy kalászt félretettek, és ha hét kalász összegyűlt, kévébe fonták őket.

 

Amikor a hét kéve összegyűlt, a következő napon tartották az új kenyér ünnepét, ebből alakult ki később a keresztényeknél a Pünkösd.

 

A tojás a régi pogány népeknél a termékenység jelképe volt. Mivel tavasszal éled újjá a természet, ezért lett ő a tavaszi ünnepek szimbóluma.

 

A húsvéti nyuszi meséje még ennél is érdekesebb. A legendák szerint Ostara istennő egy majdnem teljesen átfagyott madarat talált egyszer.

 

Hazavitte, gondozta és meggyógyította, sőt, mezei nyúllá változtatta, hogy szélsebesen el tudjon majd menekülni az üldözői elöl.

 

Emellett, évente egyszer színes tojásokat tojhat. Sajnos a mese vége fele valamin összevesztek, ezért az istennő felküldte őt az égbe, csillagképpé változtatva és évente csak egyszer jöhet le a földre.

 

Ezt a földreszállást ünnepelték a tavasz elején a színes tojásokkal.

 

Mivel az európai kereszténység ezeken a pogány hagyományokra épült, így kerültek be ezek az elemek a késöbbi szokások közé.

Megosztás a facebookon