A mesterséges nyelv olyan nyelv, melynek szavai és nyelvtana nem egy természetes fejlődés során alakult ki, hanem egy vagy több ember tudatosan tervezte.

Ezeknek a műnyelveknek többféle céljuk is lehet:

- nemzteközi közvetítés

- rejtjelezés (ezekről is szó lesz egy késöbbi cikkben)

- tudományos

- művészi

Az embereket már az ókorban is érdekelték a nyelvtani spekulációk, mint például Platónt, a Cratylus című írásában.

Ebben arról van szó, hogy a szavak nem kapcsolódnak eredendően a jelentésükhöz, mindenki valami sajátosat vetít a dologra.

Dionüsziosz nyelvújítás gyanánt olyan szavakat kreált, mint a menandrosz „szűz” (a menei „várakozás” és andra „férj” szavakból), menekratész „oszlop” (a menei „egy helyben marad” és kratei „erős” szavakból), vagy ballantion „dárda” (a balletai enantion „valaki felé hajítani” szavakból).

A legősibb mesterséges nyelv a misztikus Lingus Ignota volt, amit a 12. században jegyeztek fel énekként.

A kabbalista nyelvtani spekuláció célja az volt, hogy megtalálják Ádám és Éva által beszélt eredeti ősnyelvet.

Még Dante is kereste az ideális olasz nyelvet, a De vulgari eloquencia című művében.

A reneszánsz idején a kabbalisztikus módszereket főleg a varázslásokkal foglalkozók körében, így ez inkább egyfajta titkos nyelvvé vállt.

A középkorban a nyelv tökéletesítésével is próbálkoztak, például Johannes Trithemus Steganographia és Polygraphia című műveiben arról ír, hogyan lehet minden nyelvet egyetlen nyelvre redukálni.

A 17. században a rózsakeresztesek és az alkimisták, az arany és az örök élet mellett a varázslat nyelvét is kutatták.

Az első nemzetközileg is beszélt mesterséges nyelv a volapük volt, amit Johann Martin Schleyer mutatott be 1879-ben, mely egy évszázad alatt úgy elterjedt, hogy 283 volapük klub létesült szerte a világban.

Jelenlegi beszélőinek száma 20 főre tehető, de régebben nagyjából 200 000 ember beszélte 40 országban.

A szókészlete 1/3 angol, 1/4 latinid, 1/5 német eredetű, míg a többi különböző más nyelvekből átvett elem.

A nyelv népszerűségét csak az eszperantó törte meg, amelyet Lazar Markovics Zamenhof mutatott be 1887-ben.

A mesterséges nyelvek közül ezt beszélik a legszélesebb körben. Az eredeti neve Linguo Internatia, vagyis Nemzetközi Nyelv volt, de végül a létrehozójának az álnevéről, a Doktoro Esperanto-ról származó neve vállt ismertté.

Jelenleg körülbelül 500.000 és 25.000.000 fő közé becsülik az eszperantót beszélők számát. Ugyanakkor térben igen elterjedt a nyelv, mivel mintegy 115 országban beszélik.

A szókincse főleg újlatin (spanyol, francia, olasz, román), germán (angol, német) és szláv (lengyel, orosz) nyelvből származik, elsősorban olyan szavak, amelyek más nyelvekben is megvannak.

Tudományos nyelvként 1925 óta használják, 1979 óta a Nemzetközi Kibernetikai Szövetség hivatalos nyelve az angol és a francia mellett, 1985 óta pedig a San Marinó-i Nemzetközi Akadémia első hivatalos nyelve.

Edgar Rice Burroughs A Mars Hercegnője volt a 20. század első olyan regénye, ahol egy mesterséges nyelvet használtak, de hamarosan követték más írók is.

A legismertebb a R.R. Tolkien által kitalált Quenya és a Szindarin nyelvek, bár ezenkívül az író további tíz nyelvet kreált.

A Quenya a tündék ősi nyelve volt, ami a regényben a Noldák és Vanyák közös eldarin nevű nyelvéből alakult ki. A közös Eldarin pedig a primitív quendi nyelvből fejlődött ki.

A quenya nyelvtanra hatással volt a finn, ami agglutináló nyelv, akárcsak a magyar, a fonológiája pedig a finn nyelven alapul, és kisebb mértékben hatott rá a latin, olasz és a spanyol.

A szindarin nyelv grammatikailag és fonológiailag leginkább a walesi nyelvvel rokon, amelyből Tolkien a hangzását és nyelvtana egy részét kölcsönözte, ezenkívül valószínűleg hatással voltak rá a germán nyelvek is.

A regényeken kívül a filmipar is felkarolta a mesterséges nyelveket, amelynek az egyik leghíresebbje a Star Trek sorozatban használt klingon.

Elsőként az 1979-ben bemutatott Star Trek: Csillagösvény című filmben szerepelt. Rendes használatban nehéz beszélni, mivel csak körülbelül 3.000 szava van, míg egy átlagos nyelv gyakori szókincse 15-20.000 szóból áll.

Manapság a tudósok egy olyan mesterséges nyelven dolgoznak, amely segítségével idegen civilizációkkal is lehessen kommunikálni.

Az első ilyen jellegű próbálkozás az 1960-ban, Dr. Hans Freudenthal által létrehozott Lincos nyelv volt, amely külön arra lett létrehozva, hogy rádió impulzusokkal lehessen elküldeni.

Az alapja a matematika, akárcsak a Carl Sagan által javasolt megoldás, amelyben prím számokat sugároznának.

A Naprendszeren kívülre küldött Pioneer 10 és 11, valamint a Voyager űrszondák egy-egy grafikus üzenetet hordoznak magukkal.

Ezenfelül egy hangokat és képeket tartalmazó lemez is van rajtuk, amelynek tartalmát a következő linken lehet megnézni, meghallgatni: http://re-lab.net/welcome/

Megosztás a facebookon