Az emberiség minden bizonnyal Afrikából indult hódító útjára. Mivel szociális lények vagyunk, ezért a beszédnek különösen fontos szerepe van az életünkben.

 Valószínűleg létezett valamiféle primitiv, ősi nyelv, de mivel az írás csak kb. időszámításunk előtt 3.000-2.500 évvel jelent meg, erről az ősi nyelvről semmi információnk sincs.

 Egyes tudósok megpróbálták megvizsgálni a népek nyelveit és így kikövetkeztetni a régi alapokra, de eddig még nem jártak komolyabb sikerrel.

 A nyelv nem állandó, nagyon dinamikusan változik az évtizedek, évszázadok során. Erre ékes bizonyíték a 13. századi ómagyar Mária siralom.

 Lássuk az első pár sort, hogyan hangzik:

 

Volek ſyrolm thudothlon
ſy rolmol ſepedyk.
buol oʒuk epedek

 

Ugye ez így eléggé értelmetlen? Lássuk ugyanezt a szakaszt Molnár Ferenc értelmezésében:

 

Nem ismertem a siralmat,
Most siralom sebez,
Fájdalom gyötör, epeszt.

 

Ha nem tudnánk, hogy magyar nyelven íródott az első rész, akkor nehéz lenne bármiféle párhuzamot észrevenni a két szöveg között.

Pedig csak 700-800 év telt el azóta. Képzeljük el, hogy pár ezer év miféle változásokat képes okozni egy nyelven belül.

A világon több nyelvcsalád létezik:

 

- Afroázsiai

- Altaji

- Ausztroázsiai

- Ausztronéz

- Dravida

- Eszkimó-aleut

- Indoeurópai (ide tartozik valamennyi európai nyelv, kivéve a finnugor nyelveket, valamint a máltait és a baszkot)

- Kaukázusi

- Koiszan

- Niger-kongói

- Nílus-szaharai

- Sino-tibeti

- Tai-kadai

- Uráli (ezen belül a finnugor nyelvek)

 

Európában több kísérlet is volt arra, hogy egy nemzetközi nyelvet találjanak, ami jelentősen megkönnyítené a különféle országok lakosái közötti kommunikációt.

Az első ilyen próbálkozás a görög volt. Ezt az ókori görög társadalom fejlődésének volt köszönhető, hiszen a legtöbb tudományos és filozófikus mű ezen a nyelven íródott.

Késöbb, amikor a római birodalom felvirágzott, az univerzális nyelv szerepét a latin vette át. Ez annyira népszerű volt, hogy évszázadokig még a katolikus miséket is ezen a nyelven celebrálták.

A római birodalom sem tartott örökké. Európában, főleg Napoleon után, a francia társadalom vette át a trendi szerepet, éppen ezért a francia nyelv egyre népszerűbb lett.

Főleg az uralkodók és az őket majmoló udvari népség körében lett gyakori a francia nyelv használata.

Viszont idővel az univerzális nyelv szerepét az angol vette át. Manapság már szinte minden dal, vagy népszerű írás angol nyelven van.

Ennek több oka is van. Elsősorban az angol egy elég könnyen megtanulható nyelv, aminek az abc-je is igen letisztult, valamint az igeragozásai sem túlságosan komplikáltak.

Az angol nyelvet szinte bárki könnyen elsajátíthatja legalább olyan szinten, hogy egy idegennel is megértesse magát, ezért is vállt egyre népszerűbbé.

Népszerűségét az is fokozza, hogy a Hollywoody filmek iránt nagy a kereslet, valamint a legtöbb zenekar már alapból angolul énekel, ha világhírnévre vágyik.

Bár az angol a mai modern világ univerzális nyelve, mégsem ezt beszélik a legtöbben. Első helyen a kínai áll, viszont hiába él több mint egymilliárd kínai ajkú ember a földön, földrajzilag mégis az angol az elterjettebb.

A kínainak hátránya a komplikált képírása is, bár az utóbbi évtizedekben bevezetett szótag alapú írás jelentősen megkönnyítete a nyelv olvasását.

Erre főleg a számítógépek és mobiltelefonok bevezetése miatt volt szükség, ugyanis ezekkel már nehezen lehet a régi, több mint 40.000 szimbólumot használni.

Megosztás a facebookon