Számtalanszor halljuk életünk során a végtelenhez köthető kifejezéseket.
A matematikusok régóta használják, hiszen már a régi görögök is ismerték ezt a fogalmat. Elsőként Anaximandrosz és Eleai Zénón munkáiban találkozunk vele.
Európában a 17. században jött divatba, amikor John Wills, Euler és Newton is előszeretettel használták.
Általában végtelennel jelölik azt, ha egy számsor határtalan. De valóban létezik olyan, hogy végtelen?
A természetben véleményem szerint nem. Például véges a Földön található homokszemek, de még az atomok száma is, mint ahogy véges számú csillag létezik.
Bár ezek a számok elképesztően nagyon, de azért még mindig messze állnak a végtelenhez. A végtelent, mint fogalmat, nagyon nehéz, sőt talán lehetetlen teljesen megérteni.
Például, bármilyen nagy számot képzelünk el, például az egész Univerzumban létező atomok számát, ez a szám még mindig közelebb lesz a nullához, mint a végtelenhez.
Életünk során mi a véges számokhoz szoktunk hozzá, éppen ezért nehéz felfogni a végtelen koncepcióját. Bár a matematikában gyakran alkalmazzuk, mégis csak nagyon ritkán gondolunk igazán bele a dologba.
Sok helyen igencsak komoly probléma lenne a valódi végtelen létezése. Gondoljunk csak a fekete lyukakra. Egy ilyen obiektum középpontjában a gravitációs erők elképesztően nagyok, viszont nem lehetnek végtelenek.
A gravitáció ereje, a távolság függvényében csökken. Viszont hiába osztod el a végtelent kettővel, nyolccal, vagy akár egy milliárddal, a végeredmény végtelen volna.
Ez azt jelentené, hogy egy fekete lyuk az egész Univerzumot képes lenne magába vonzani egy pillanat alatt. Mivel ez nem történik meg, így a benne található gravitációs erők nem lehetnek végtelenek.
A matematikában használt végtelen egysor paradoxont is szült. Például, a páros számok halmaza kisebb az egész számok halmazánál, mégis mindkettő végtelen.
Aki szeretne még hasonló paradoxonokról olvasni, ajánlom az alábbi angol nyelvű oldalt:
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_paradoxes#Infinity_and_infinitesimals
Megosztás a facebookon