Az ősi írások megfejtése a régészet kezdete óta komoly problémát jelent a kutatóknak. Rengeteg fontos információt tudhatunk meg egy régi kultúráról, ha el tudjuk olvasni amit írtak.

 

Mivel a nyelvek relatív gyorsan változnak, ezért minél régebbi egy írás, annál nehezebb megfejteni, mivel a nyelv annál jobban különbözik a manapság ismertektől.

 

Néha a megfejtés a szerencsén múlik. Erre a legjobb példa az egyiptomi hieroglifák, amelyek teljes rejtélyek voltak, amíg 1799-ben, az egyiptomi Rosette (ma Rashid) városában rá nem találtak a Rosetta kőre.

 

Ezen a kövön ugyanis egy szöveg egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal volt leírva.

 

Mivel a kutatók ismerték az ókori görög nyelvet, ezért így ki tudták következtetni a hieroglifák jelentését is.

 

Ez azért nem volt olyan könnyű munka, mint gondolnánk, hiszen még így is évtizedekbe telt a megfejtés.

 

Más írásoknál azonban sajnos nem vagyunk ilyen szerencsések. Létezik néhány olyan írás, amit a mai napig nem sikerült elolvasni.

 

A legrégebbi ilyen felfedezések talán még nem is írások, hanem csak bizonyos szimbólumok lehetnek.

 

A legrégebbi ilyen írás a Jiahu szimbólumok, amelyeket Kínában találtak 1999-ben. Ezzeket a jeleket az időszámításunk előtti 6.600-as évekre datálták.

 

Szintén az időszámításunk előtti 6. évezredből származnak a Tordoson talált táblák, amelyeket Zsófia Torma régész talált 1875-ben.

 

Hasonló jeleket találtak 1908-ban is a Belgrád melletti Vinča közelében, valamint 1961-ben az úgynevezett tatárlakai lelet is hasonló.

 

Kicsit későbbről, az időszámításunk előtti 6-5. évezredből származnak a Görögországban talált Dispilio táblák, amelyek szintén ismeretlen jeleket tartalmaznak.

 

Az időszámításunk 5. évezredre datálják a Kínai Banpo és Jiangzhai települések közelében kiásott leleteket is.

 

Ezeken a szimbólumokon kívül van néhány komplett írás is, amelyet még a mai napig sem tudtak megfejteni.

 

Ezek közül a legrégebbi az Indus, vagy másnéven a Harappan írás, amit a mai India területén élt Indus civilizáció fejlesztett ki.

 

Az írást az időszámításunk előtti 3.600 és 1.800 között használták, többnyire agyagból készült pecséteken.

 

A megfejtést nehezíti, hogy több mint 400 fajta szimbólumot azonosítottak eddig, tehát ez nem egy ábécé lehetett, hanem valami szimbólikus írás.

 

A másik gond az, hogy nagyon kevés ismétlődés van a jelek között, ami így szinte teljesen elehetetleníti a megfejtést.

 

Időszámításunk előtt 3.200-ból származik az ősi iráni civilizáció, a proto-elamiták írása. Bár több mint 1.600 agyagtáblát találtak ezzel az írással, mégsem sikerült eddig megfejteni őket.

 

Egyes írásjelek hasonlítanak a közelben, Mezopotámiában használt proto-ékíráshoz, a szövegek értelmét még így is homály fedi.

 

Szintén Iránból származik a Lineáris Elamita írás is, amit szintén nem tudtak eddig megfejteni. Ezzel az írással a legnagyobb gond az, hogy egyelőre csak 22 dokumentumot találtak belőle.

 

Kréta szigete is sok titkot rejt a kutatók számára. A Minoszi kultúra két ismeretlen írást is hagyott nekünk.

 

Ezek a Lineáris A és a Krétai Hieroglifák, mindkettő az időszámításunk előtti 1.900-as évek tájáról származik.

 

Érdekesség, hogy a szintén krétán használt Lineáris B írást viszont sikerült megfejteni és lefordítani.

 

A Proto-Szinai írást tekintik a Dél-Arab és a Főníciai írások ősének. Valószínűleg az időszámításunk előtti 18-15 századból származik.

 

Ezt a fajta írást a Szinai félszigeten fedezték fel és sokak szerint egy átmentett jelent az egyiptomi hieroglifák és a főníciai ábécé között.

 

Hasonló időszakból származik a Bübloszi ábécé is, amit a mai Libanon területén találtak. Itt is a kevés lelet jelenti a legnagyobb problémát, mivel csak tíz hosszabb szöveget találtak ezzel az írással.

 

Még ritkább a Phaisztoszi írás, amit eddig csupán egy darab korongon találtak Kréta szigetének déli részén fedeztek fel.

 

Tőle nem messze, Cipruson ástak ki néhány leletet ahol a Ciprusi-Minoszi írást vélték felfedezni. Ez az időszámításunk előtti 1550-es évekből származik.

 

Szintén kevés maradt fenn a Dél-Spanyol írásból, amelyet főként sírköveken találtak. Eddig 76-ot ástak ki belőlük.

 

Sajnos a nyelv ismerete nélkül a legtöbb amerikai írást nem sikerült megfejteni. Ebben sajnos nagy szerepük volt a keresztény misszionárusoknak is, akik rengeteg ősi maya és azték kódexet égettek el.

 

A cikket egy újabb egyedi lelettel zárom, mégpedig a Bolgár Sitovo falu közelében talált felirattal, amit egy barlang falán találtak.

 

Bár a feliratot már 1928-ban fedezték fel, a mai napig nem sikerült azonosítani.

Megosztás a facebookon