Gyakran szoktuk használni a “semmi” szót, viszont nagyon ritkán gondolkozunk el tényleges jelentésén.

Bár elsőre egyszerűnek tűnik meghatározni azt, hogy mi a Semmi, viszont minél többet gondolkodunk rajta, annál nehezebb.

Mondhatnánk azt, hogy a Semmi az, ahol nem látunk semmit. Viszont itt a Földön, ott még mindig van levegő. Ennek légnyomása van, hőmérséklete, amiket pontosan mérni tudunk.

Ha esetleg egy üveghengerből kiszívjuk az összes levegőt (száz százalékosan nagyon körülményes, de tegyük fel, hogy sikerült), még mindig ott a fény, ami átjárja a hengerünket.

Ha beborítjuk ezt a hengert egy fémfóliával, akkor a fény eltűnne, viszont itt a Földön még mindig ott van a gravitáció.

Ha kivisszük ezt hengert az űrbe, egy olyan pontra, ahol nincs gravitáció, akkor sem lesz benne Semmi, mivel neutrínók milliói vágtáznak a téren át és ezek a kis részecskék minden anyagon képesek áthaladni.

Ha mégis, valami csoda folytán találnánk egy neutrínómentes területet, akkor sem értünk el a Semmihez, mivel abban a fémhengerben még mindig léteznek a természet törvényei, valamint a tér és az idő.

Sőt, a legújabb kutatások szerint, ebben az üresnek vélt térben is megjelenhetnek részecske-antirészecske párok, teljesen véletlenszerűen.

Mivel párokban jelennek meg, ezért ezek nem sértik meg az anyag és energiamegmaradás törvényét, ugyanis mivel a pozitív és a negatív energia is létrejön, ezek összege még mindig nulla.

Ez azt jelenti, hogy bármennyire is kiürítenénk és leszigetelnénk egy tégelyt, sohasem érhetjük el azt, hogy bent semmi sincs.

Megosztás a facebookon